Stílus: Hetero
Szereplők: Kitalált személy, BTS (JungKook és Kitti a főszereplő)
*JungKook szemszögéből*
Ah...ma fansign lesz. Nee...pont ma. Semmi kedvem hozzá. Mindegy. Nem tudok ellene tenni semmit, így kivergődtem az ágyamból, ami szinte ragaszkodott ahhoz, hogy maradjak. De nem lehetett. Kibaktattam a fürdőbe. Letusoltam, majd megtörölköztem. Felvettem egy szürke boxert, rá egy fekete szakadt farmert, amit egy piros meleg pulcsi követett. Öltözködés után lementem reggelizni. Jin palacsintát sütött, amiből még frissen megettem négyet, majd felmentem és fogat mostam. Ezzel is végezve a bejárati ajtó felé vettem az irányt, ahol a fogasról leemeltem koromfekete színű bőrdzsekimet, majd a szintén fekete bakancsomért nyúltam, ami bent pihent a cipős szekrényben. Magamra húztam, lazán megkötöttem, majd kimentem levegőzni. Jöttek utánam a többiek és beszálltunk a buszunkba. Én elkezdtem zenét hallgatni, amit megéreztem magam alatt a busz remegését. Ez azt jelentette hogy elindultunk. Gyorsan odaértünk a helyszínre, majd kiszállva a járműből bementünk az épületbe. Mivel már nem volt sok idő, ezért nem mentünk be az öltözőnkbe, hanem rögtön a helyünkre vezetett bennünket az útbaigazító. Mindenki elfoglalta a személyre szóló székét. Körülbelül 10 perc telt el és elkezdtek szó szerint özönleni a fanok. Nem csak mi voltunk ott, ezért eltelt egy kis idő mire hozzánk is elért a sor. Sorra jöttek hatalmas mosollyal az arcukon a fanok. Ilyenkor gondolkodom el mindig, hogy érdemes csinálni azt amit, mert mi tesszük őket ennyire boldoggá...és ez boldoggá tesz minden társamat. Rengeteg mennyiségű aláírást osztottunk ki, mindenkivel beszélgettünk. Viszont történt valami....valami amit nem tudok kiverni a fejemből. Megpillantottam egy gyönyörű lányt. Hosszú, barna haja volt, és sötét barna, hatalmas szemei, amikkel olyan szépen tudott nézni, hogy teljesen elbűvölt. Egyszóval gyönyörű volt. Nem láttam még nála szebbet. És ami még nagyobbat dobott a napomon, hogy pont előttem ejtette le az összegyűjtött aláírásokat. Azonnal kipattantam a székemből, és kibújtam az asztal alatt, hogy segítsek neki összeszedni a színes papírlapokat. De én is ekkor voltam a legbénább, mert ahogy kiakartam bújni, a fejemet túl hamar emeltem, és így bevertem testrészemet. Hirtelen odakaptam, majd a fanok is ijedten néztek rám, élükön, a már korábban felfedezett gyönyörűséggel.
-Jól vagyok! Semmi vész! -nyugtattam meg mindenkit, majd elkezdtem szedegetni a lapokat
Rémülten nézett rám a lány, majd mintha nem tudná ki vagyok bemutatkoztam, egy cseles mosollyal az arcomon:
-Szia! JungKook vagyok a BTS-ből! -nevettem el magamat, kezemet tartva felé
-Sz...sz....sz....szia! Az én nevem Kitti! -mosolyodott el rám, de láttam hogy nagyon zavarban volt, majd ő is kezet nyújtott
-Ja és tessék! - nyújtottam másik kezemből át az összeszedett aláírásokat.
-Köszönöm szépen a segítséget! -köszönte meg
Visszaültem a helyemre, de már nem azon az útvonalon, amin az előbb előbújtam. Mire visszaértem már pont nálam járt Kitti, így már is kapta az aláírást, de mielőtt odaadtam neki, a fülébe súgtam egy mondatot:
-Elkérhetem a telefonszámodat?
Láttam a tekintetén, hogy nem érti a történteket.
-Nem viccelek! Tényleg szeretném megkapni!
-R...r...r...rendben! -dadogott, mert nagyon zavarba jött.
Kérhetek egy papírt? -kérdezte illetődötten.
-Természetesen! -nyújtottam neki és világos kék cetlit, majd elkezdett írni rá
-Tessék! -mosolygott egy kicsit bátrabban
-Köszönöm szépen. Tudod mit!? Cseréljünk egy papírt! Te adtál nekem egy számot, én adok neked egy aláírást! -nyújtottam felé a saját kézírásomat
-Oké! -kuncogott
Köszönöm szépen és örültem a találkozásnak! Sziasztok!!
-Szia! -köszöntem én a leghangosabban, majd utána szóltam:
-Aztán nem aláírást hamisítani!
Visszafordult majd egy széles mosollyal adományozta meg szemeim látványát.
Ez a nap kegyetlen jó volt!
*Kitti szemszögéből*
Oké...csípjen meg valaki. Nem elég hogy eljutok egy fansign-re, de még JungKook is elkéri a számomat. Ez lehetetlen. Valaki ébresszen fel ebből a gyönyörű, de kínzó álomból.
Végül az összes jelenlévő bandától, és bandatagtól kértem aláírást. Eszméletlen volt. Hazasiettem a lakásomba ahol egyedül éltem mindennapjaimat. Lepakoltam a cuccaimat a nappalimba, majd elmentem fürdeni. A telefonom mindig nálam volt. Még mindig nem tudtam eldönteni, hogy csak álmodok, vagy tényleg megtörtént ami. De biztosra mentem. Mikor letusoltam és felöltöztem, kimentem a konyhába vacsorát készíteni. Elfogyasztottan a készített ételt, majd fogat mostam és elmentem lefeküdni aludni. Izgatott voltam és képtelenség volt az alvás. Körülbelül 11 óra lehetett, amikor telefoncsöngésre lettem figyelmes. Ismeretlen szám. Vártam egy kicsit, mert nem mertem felvenni. Mi van ha tényleg Ő az?
Nem hezitáltam, felvettem, és lágy hangomon beleszóltam:
-Igen!?
-Szia Kitti! Te vagy az? -szólt bele a kissé mély hangú ember
-Öm..Igen! De én kivel beszélek?
-Jaj elnézést! JungKook vagyok!
-Ö...ö...ö.. bocsánat de le kell raknom.
Ezzel a lendülettel elvettem fülemtől a készüléket és ujjamat ráhelyeztem a piros gombra.
-Ez nem lehet igaz! -mondtam halkan, de ekkor újra csöngött a mobilom a kezemben.
Felvettem, de nem szóltam bele, csak a fülemhez emeltem.
-Kitti! Tudom hogy ez a helyzet furcsa, és talán rémisztő. A legjobb szó rá a hihetetlen. De ez a valóság. Amikor ma megláttalak teljesen elbűvöltél. Soha nem éreztem még ilyet. SOHA!
Holnap találkozhatnánk, hogy megismerjük egymást? Ha igen akkor találkozzunk a park mögötti erdő bejáratánál, holnap 10-kor!
Várlak! Szia! ... és szép álmokat.
-Neked is! Szia! -köszöntem el.
Fura, mert amikor már elköszön akkor én is megszólalok, de amikor kérdez tőlem valamit, csak ülök némán.
Még mindig nem hiszek a füleimnek. Ez hihetetlen. Ahogy mondta.
Az agyam kattogott, és amikor végre elaludtam, az órám ébresztett. Nagyon keveset aludtam, mert tényleg alig tűnt 2 órának. Elmerengtem majd oldalra fordítva a fejemet újra megpillantottam az órát. 9:02. Mi a szar!???
Kiugrottam az ágyamból és a fürdőszobába rohantam. Letusoltam, fogat mostam, sminkeltem, hajat vasaltam. Mindezt 30 perc alatt. Beviharzottam a szobába és a szekrényem ajtaját kinyitva elővettem egy világoskék, koptatott farmert, és egy mályva színű kötött felsőt. Befújtam magamat a kedvenc parfümömmel, majd az ajtóhoz sietve levettem kabátomat a fogasról, a cipőmet levettem a szekrényről, majd kiléptem az ajtón és bezártam. Siettem a megbeszélt helyre. Szinte már futólépésben mentem, de magassarkú bokacsizmában elég nehéz volt ezt megtenni. Amikor odaértem, megpillantottam egy padon ücsörögve, amint a telefonját nyomkodja.
Félve megszólítottam:
-JungKook! -mosolyogtam rá
-Kitti! Szia! Jaj de örülök neked! -borús arcára hatalmas, széles mosoly ült
-Szia! -üdvözöltem én is, majd nem számítva rá, kaptam egy szoros ölelést.
Viszonoztam,majd odakísért a kiszemelt padra. Leültünk és hosszas beszélgetést folytattunk.
-Már eltelt egy óra! Hm... nem is tűnt annyinak! -mosolygott, a telefonja kijelzőjét nézegetve.
Elmegyünk ebédelni? -kérdezte tőlem
-Persze! -válaszoltam boldogan
-Szuper! Akkor induljunk!
-Oké...deeee.... -elhúztam az utolsó szót
-De!? .nézett rám kérdőn és kicsit csalódottan
-De nem baj ha meglátnak Téged, Velem? -hajtottam le a fejemet
-Jaj, ne mondj már ilyeneket. Kit érdekel ha meglátnak!?- mondta, majd mutatóujjával az állam alá nyúlt és megemelte a fejemet.
Ajkaim megremegtek, ahogy az övéi is. Csak annyit vettem észre, hogy végigsimított az arcomon, és homlokát az enyémnek támasztotta. Hallottam mély szuszogását, majd z egyik percben, amikor elmerengtem gyönyörű szemeiben az ajkai az enyéimen pihentek. Először nem csináltam semmit, mert nagyon megijedtem, hogy mit kellene tennem, de amikor mindkét kezét a tarkómra tette, és közelebb húzott magához, én is visszacsókoltam. Szenvedélyesen faltuk egymást. Nagyon jól esett, és egy könnycsepp hagyta el szememet, amit észrevett és megszakította a csodás cselekményét.
-Miért sírsz!? Mi a baj? -nézett ijedten
-Én csak....én csak annyira boldog vagyok... -nem akartam magyarázkodni, így most én kezdeményeztem egy szenvedélyes csókot.
-Annyira édes vagy! -lehelte ezt a 3 szót, egyenesen az ajkaimra.
Mi lenne, ha ezt nem itt folytatnánk? -tette fel a kérdést, kicsit eltávolodva tőlem
-Mire gondolsz? -meredtem rá
-Menjünk fel hozzád és megmondom!
-Ooooh... na gyere és kövess. Aztán jegyezd meg az útvonalat. -kacsintottam rá, majd elindultam
*JungKook szemszögéből*
Hogy lehet ennyire ellenállhatatlan? Ez a nő egy kész csoda.
Hátranyújtotta kezét, én pedig megfogtam, majd gyengéden visszarántottam magamhoz és újabb csókot adtam, puha, dús, vörös ajkaira.
Elindultunk hozzá. 10 perc alatt odaértünk, és felmentünk a lépcsőházban a 3. emeletre. Kinyitotta az ajtót, majd amint beléptünk, becsuktam magam mögött az ajtót és nekilöktem, persze nem erősen. Én felé kerekedtem és fenekénél felemeltem, majd egy puszit nyomva homlokára, megérdeklődtem, hogy merre van a háló.
-Jobbra menj!
Amint elhangzott a válasz felkaptam újra és megindultam vele. Ledobtam az ágyra, majd levettem a cipőmet és a kabátomat. Ő is ugyan így cselekedett, majd tovább vetkőztem! Szintén elakarta kezdeni a ruhái levetését, de megállítottam:
-Ne! Majd én!
Elmosolyodott, majd megcsókolt.
Az délután további részében mondanom sem kell, hogy mi történt. Lefeküdtünk. Boldog vagyok, mert van egy gyönyörű barátnőm akit szeretek!
*Kitti szemszögéből*
Nem hiszem el....tényleg megtörtént. Életem legboldogabb 2 napja volt, beleértve a tegnapit. El sem hiszem hogy egy idol a barátom.
Volt egy naplóm, amibe fontos dátumok voltak. Kidobtam, mert rájöttem, azok nem is számítanak és vettem egy újat, amelybe felírtam minden olyat ami számít!
-------
2015. dec. 16. -Fansign, JungKook felhív
2015. dec. 17. - JungKookal randiztam.
2015. dec. 24.-25.-26. - Boldog Karácsony Kookkal.
2016. jan. 01. -Boldog Új Év Kookie-val.
......
2016. dec. 16. -1. éves évforduló a világ legjobb pasijával, Jeon Jeong Guk-kal!
Köszönöm a megtekintést!
#saranghae!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése